“Találjátok ki mi a közös a légkalapácsban, a körfűrészben, a biztonsági szirénában,, a riasztóban és bennem? Bah! Az, hogy mindannyian 100 dB feletti hangerőre vagyunk képesek. Küh! Igen, szerénységem is, ugyanis Mami órája rendszeresen bejelez, ha “elvakkantom” magam! És ehhez amúgy nem is kell sok, mármint az esetemben. Mert míg mondjuk egy körfűrészt vagy légkalapácsot meg kell dolgoztatni, addig nálam bőven elég, ha valaki betolakodik a területemre. Vuhuhuhu! Ja, hogy hol van az én területem? Bah! Azért azt gondoltam, hogy ez egyértelmű: bárhol, ahol megfordulok. Ma például a parkerdőbe vezető út. A gyaloglókat még elviselem, a futók azért jobb, ha gyorsan szedik a lábaikat, de akkor aztán felháborodok mind a két és fél kilómmal, ha egy másik négylábú pofátlankodik be az én területemre. Bah! Az én területem, oké? Sorolom a gyengébbek kedvéért: Szombathely nagyjából egész területe, Velem, fokozottan a Bozsokra vezető bicikliút, de a Rákóczi Ferenc és a Kossuth Lajos utcák is, Szigligeten a fagyizó és a part környéke, Velemet Kőszeggel összekötő út, Velemet Cákkal összekötő út, Locsmánd környéke. Bah! Azt hiszem nem hagytam ki semmit…. Küh!”
Manna
