“Bah! Igen, bah, így kell kezdenem a beszámolómat. Ugyanis a város teljesen kifordult önmagából. Vagyis ahogy legutóbb múltkor kifejtettem a városom. Karnevál van, aminek hozományaként azt kell mondjam egészen jól jártam. Küh! Oké, a zaj és a tömeg nem a barátaim ez tény. Csütörtökön a nyitó koncerten jól meg is ugattam a tapsoló embereket – mit hangoskodnak. Na, de azóta jó világ van. Ugyanis ha kint járunk, akkor tuti mindenhol akad egy-egy finom morzsafalat a földön. Gazdi mondjuk ennek nem örül, és mindenáron el akar téríteni a keringési pályámról, ami ugye a kaja körül mozog. Azért a biztonság kedvéért igyekszem az orromat a betonba fúrni, mert ezek a kétlábúak nagyon disznó módjára esznek-isznak minden tiszta maradék. Bah! Úgyhogy íz- és illatkaland pipa. Aztán este enyém a kéró. Bah! Ez ám a királyi fejlemény. Gazdi meg Mami napok óta mennek az esti koncertre, én pedig uralhatom az egész lakást, az összes szobát, mind a másfelet. És uralom is! Bah! Na jó, azért, amikor hazajönnek a koncertekről megfáradtan, fájós lábbal, akkor nagyon örülök nekik! Már csak Gazdit kellene valahogyan kicseleznem, hogy ne vegye észre, ahogy a potyafalatok után szimatolok. Küh!”
Manna
