A stressz napjainkban olyan, mint egy betegség. Van, akit észrevétlenül szippant be. Megint más a zsigereiben érzi a feszültséget. Akad, aki félelemnek hívja, megint más aggodalomnak, vagy éppen idegi kimerültségnek. Stressz. A mai ember ragályos kórképe. De mit lehet vele kezdeni?
A legtöbben két megoldási stratégiát alkalmaznak. Az egyik a kifejezésre juttatás: sírás, kiabálás, tombolás formájában. Ha önmagukban megy ez végbe, akkor senki sem sérül, de legalább a gőz kieresztése úgy-ahogy sikeres. Viszont többnyire ezek a kirohanások nem az üres puszta közepén szoktak végbemenni, hanem mondjuk a munkahelyen, otthon, ahol minimum egy áldozat kap a fejére. Vagy ott van a másik út, a figyelem elterelése, az elfojtás, az elzárás, az egyre mélyebbre taposás. A stressz, azonban olyan, mint a magma a vulkán méhében. Egyszer csak kitör és akkor tényleg letarol mindent, mindenkit! Kifejezés és elnyomás. De vajon létezik harmadik ösvény? Igen! A bars kezelés!
A bars kitűnő stresszkezelő módszer. Többek között. Ennél sokkal többet ad, viszont itt ezen a ponton már elfogynak a szavak. De a tapasztalat, főleg hétről-hétre mindennél beszédesebb. Én pedig továbbra is végtelenül hálás vagyok, hogy tanúja lehetek mindannak a csodának, ami azokban megy végbe, akik önmagukat választják, túl a kirohanásokon vagy elzárásokon!