Vannak olyan emberek, akik tipikus mintázatban élik az életüket úgy, hogy ők természetesen erre nem tudatosak. Panaszkodnak, sajnálkoznak, valakit a szájukra vesznek, ha van feladatuk azért, ha nincs akkor azért nyavalyognak. Hogy miért lényeges ebben a helyzetben felismerni a mintaszerűséget, azaz azt, hogy ez a fajta viselkedés az esetükben nem személyre szabott, hanem általános? Azért, mert ha úgy értékelnénk mindezt, hogy ez nekünk, esetleg rólunk szól, akkor magunkra vehetnénk az oda-oda szúrt megjegyzéseket, vagy a furcsa megnyilvánulásokat, akkor lelkiismereti kérdést csinálhatnánk az egészből, és akkor talán még az is felmerülhetne bennünk, hogy mi mit rontunk el? Miközben természetesen semmit, pusztán olyan dolgokat vettünk fel, amik valójában kicsit sem személyesek. Ha ezt újra, és újra tudatosítjuk önmagunkban, akkor idővel kialakíthatunk egyfajta lelki pajzsot magunkban, amiről nemes egyszerűséggel lepattog mindaz, ami nem a miénk.
A körülményeket nagyon sokszor képtelenség megváltoztatni. A többi ember átformálása sem a mi feladatunk, mert mindenkinek magának kell megjárni a saját sorsútját. De ez nem jelenti azt, hogy lábtörlővé kell válnunk, s azt sem, hogy bele kell rokkannunk idővel a kívülről érkező nem megértésbe, nyomásba. A megengedés nem jelenti azt, hogy akkor nyilvános bokszzsákká avanzsálva bárki püfölhet minket szavakkal, tettekkel, érzésekkel. Nem! A megengedés azt jelenti, hogy elfogadom, hogy te olyan vagy amilyen, meg ő is olyan, amilyen, de tudatosítom magamban újra, és újra, és újra, ha kell minden nap, vagy minden percben, hogy innen kezdődnek az én én-határaim, és nincs az a szófullánk, vagy érzéstövis, amin ezen áthatolhat. Mert az a külvilág, de az erő bennem van.
A tudatosítás, annak az ismételt felfedezése, hogy valaki, valami nem személyes elengedhetetlen, mert hajlamosak vagyunk belecsúszni ugyanabba a csapdába, önmagunk hibáztatásába, a körülményeknek feszülés illúziójába. De ha tudatosítjuk, hogy nem, nem rólunk, nekünk szól, azaz nem személyes, akkor olyan védelmet nyerhetünk általa, amitől az addig pokolian nehezen megélt élethelyzetek, emberek is kikönnyülhetnek.