Nehéz megtalálnom a jó szavakat… egy biztos: köszönöm! A stábnak a rengeteg munkát és alázatot! Az Angyalaimnak, mindazoknak, akik lencsevégen rebegtették szárnyaikat, s mindazoknak, akik bár nem álltak a kamerák elé, de életem színpadán főszerepet játszanak, hogy velem, velünk vannak!
Köszönöm Professzor Asszonynak, hogy nem páciensként, hanem emberként szeret, kezel! Ez igazi ritkaság! Anyunak és Lilinek csak azért nem köszönöm meg, mert még nem találták fel azokat a kifejezéseket, amik hálát zengnek a nagybetűs MINDENÉRT! Fogadjátok legalább akkora szeretettel ezt a kisfilmet, mint amekkorával készült! 
😆
❤️