Hajlamosak vagyunk arra, hogy azt gondoljuk: a változás majd nagy felhajtás közepette szélvészként csap le ránk, az életünkre, kisöpörve mindent, ami már elavult, ami már megérett az elengedésre. De mi van akkor, ha mindez pusztán néhány érintés hatására is megtörténhet?
Nagyon szeretem a “csak” kezdetű visszajelzéseket. A sok-sok pici, apró “csak”, amikre azt mondjuk, hogy ugyan, szót sem érdemel! Pedig de, érdemel!
“Csak” egy kicsit nyugodtabb vagyok, “csak” egy picit jobban alszom, “csak” egy kicsit kiengedek kezelés alatt, “csak” egy hajszálnyit másképpen reagálok bizonyos helyzetekben vagy épp nem is megyek reakcióba…. Mennyi “csak”, mennyi apróság, amik valójában kivétel nélkül építőkövek. Építőkövei annak az új, vágyott életnek, aminek a megteremtéséhez a bars választása, a pontok érintésének csodája is hozzájárulhat.
Még hogy “csak”?! Mert igen, van amikor a változás tényleg tornádó erejével hasít végig rajtunk, de nem egyszer szépen-csendben, mozaikról-mozaikra alakul át bennünk minden. S ezek a “csak”-ok a bizonyítékok, amiket ha hajlandóak vagyunk elismerni, meglátni, akkor még nagyobb teret nyithatunk önmagunkban a formálódásnak, a formálódásra!