Őrülj meg velem!

Fotó: Kondor Tamás

A körülményeiden nem biztos, hogy tudsz változtatni. De a hozzáállásodon igen. Ha azt mondod, te erre képtelen vagy, nem látsz kiutat, mert az életed egy romhalmaz, és minden csak egyre rosszabb lesz, akkor igazad van. Sorsodat valóban afelé irányítod, hogy léted hajója végül zátonyra fusson. De, ha azt mondod, hogy „képes vagyok rá”, ha tiszta erődből a gondolataidra, érzéseidre koncentrálsz, ha adsz egy esélyt magadnak, és a jövőnek, akkor a háborút félig már meg is nyerted! Ha hajlandó vagy megregulázni félelmeidet, és ha készen állsz cselekedni, akkor a lehetőségek megnyilatkoznak előtted. Ha szikla szilárdan, tudatosan a pozitívumok felé kormányozod hajódat, akkor a hullámok felemelnek, s csak siklanod kell tovább.

Az, hogy én most itt lehetek, hogy írhatom ezeket a sorokat kizárólag ennek köszönhető. A gondolkodásomnak, a hozzáállásomnak. Lehet, hogy akad, aki szerint ez őrültség, bolondság. Szíve joga így érezni, de én csak egyet kérek: tarts velem! Nem ígérem, hogy az út könnyű lesz. Sok munkával jár. Először is tisztaságot kell teremteni a fejedben, és a szívedben. A negatívumok helyett most fókuszálj csak a pozitívumokra. Hogy neked olyan nincs? Nem hiszem! Csak néhány alapvető, a teljesség igénye nélkül: élsz! (ennél nincs lényegesebb). Vannak emberek, akiket szerethetsz, s vannak, akik szeretnek. Hoppá, itt a harmadik: ismered, tapasztalod a szeretet erejét, hatalmát. A negyedik sem várat magára: tudod, hogy a fény legyőzi a sötétséget. A nappal diadalmaskodik az éjszaka felett. Hogy ez közhely? Lehet, de mindennapos tény is egyben! Soroljam még? Tudsz mosolyogni. Tessék, erőltesd, próbáld ki! Ja, hogy én nem vagyok normális? Lehet! De ki gátol meg abban, hogy te is ilyen légy? A kis, folyamatosan önsajnálatba fulladó hang a fejedben? Őt zárd ki onnan, nem kell neked. Tanulj meg hallgatni a szívedre! A hála, az öröm, a szeretet nem csak a kiváltságosoknak járó érzések. Nem ritka alkalmak kísérői. Benned vannak. De ne másoktól várd. Ne a sült galambra ácsingózz nyitott szájjal, mert éhen maradsz! És ne másokra figyelj, hogy nekik mennyivel jobb, vagy rosszabb. Lényegtelen. Te vagy a lényeg. Hogy ez önzőség? Dehogyis! Ha benned, és veled minden rendben van, ha lelked kerek egészet alkot, és a gondolataid harmóniában élnek érzéseiddel, akkor már képes vagy nyitott szívvel odafordulni másokhoz, és adni. Adni abból, amid van. Ne agyalj most a pénztárcádban nem létező tízezreseken, és hogy az apanázs meddig elég. Én nem erről beszélek! Gazdagságodat ezentúl más mértékegységben kell mérned. Például érzelmeid bőségében, mosolyaid őszinteségében, jókívánságaid számában.

Fotó: Kondor Tamás

Ha átmegy a zebrán előtted egy autós mit teszel? Felkiáltasz, hogy „na ez a barom is egy a sok idióta állat közül”. Jó. Kimondtad. És, most jobb lett? Visszapörgött az idő kereke, és rükvercbe állt a kocsi? Ja, hogy nem? Akkor meg mi értelme van szidalmazni bárkit? És neked mi hasznod származik abból, hogyha negatív hullámokat sugárzol? A lényeg, azaz a sofőr viselkedése átalakul? Nem! Viszont benned megindulnak a rossz gondolatok, fejed fölött fekete felhők kezdenek gyülekezni, aztán hirtelen kicsap az első villám. Csak hergeled, hergeled magad, és a végén rádöbbensz, ez az egész élet egy nagy kalap madárürülék. Sőt, mit madár, az túl kevés, legyen lóvégtermék.

Ezzel szemben, ha vettél volna egy mély levegőt, miközben áldást küldesz az ismeretlennek, azt kívánva, hogy a következő sarkon legyen figyelmesebb, mások, és saját testi épségének érdekében, akkor már rég el is felejtetted volna az egészet, sőt. Szívedből megindultak volna a pozitív erők, melyek képesek segíteni.

Hogy benned nincsenek ilyen láthatatlan energiák, és én szerencsés kivétel vagyok? Egy frászt! 🙂

Mindenkiben ott van a lehetőség! Bárki bebizonyíthatja, hogy a szeretet hatalom! De mondok mást is, ha te csak a negatívumokra koncentrálsz veszettül, akkor képes vagy azokat tovább növelni, gerjeszteni, generálni. Érted már? Benned van az esély arra, hogy változtass, csak kérdés, hogy veszed-e a fáradtságot elhinni, kipróbálni, és tántoríthatatlanul dolgozni azon, hogy a benned dúló viharnak egyszer, s mindenkorra véget vess. Ugyanis, ha erre hajlandó vagy, akkor idővel meg fogod látni, hogy ahogy a bensőd alakul, szépül, tisztul, úgy a külvilágod festette kép is egyre gyönyörűbbé válik.

Én már hónapok óta nem találkozom az utcán bunkó emberekkel. Vajon a világ változott meg? Nem, sokkal esélyesebb, hogy én látom másként a dolgokat. Így aztán lehet, hogy a zavaró elemek ugyanúgy ott cikáznak a hétköznapokban, csak számomra már láthatatlanok. Erre te is képes vagy, sőt neked, ha például a látásod ép még nagyobb erő van a kezedben. Mert magad elé tudod képzelni azt, amit szeretnél. A szép, élet rajzolta ecsetvonások pillanatok alatt elevenednek meg képzeletedben. Gondolj erre, csak erre.

Ha bántanak, ha sértegetnek, ha pánikolsz a jövő hónap csekkjein, ereszd el őket! Hogy én könnyen beszélek, mert nekem olyan jó? Igen, hidd ezt. Nekem amúgy tényleg jó, nem is cserélnék senkivel, olyan szerencsés vagyok, amiért nem győzök hálát adni nap, mint nap. Adj hálát te is, az életedért, mindenért! Még a rossz dolgokért is! De visszatérve a kettővel ezelőtti megjegyzésemhez: azért kell munkálkodnod azon, hogy a negatívumokat szélnek tudd ereszteni, mert akkor sem változik a helyzet egy fikarcnyit sem, ha tovább idegesíted magad. Ha agyvérzésig toporzékolsz otthon, hogy nincs pénz, akkor szerinted hirtelen meg fognak a nullák szaporodni a folyószámla kivonatodon? Vagy, ha 24 órából 21-et azzal töltesz, hogy azt a szemetet szidod, aki megint beléd rúgott, akkor kinek az erejét erősíted? Hát nem a magadét az biztos.

Fotó: Kondor Tamás

Érted már miben rejlik az én őrültségem? Nem azt kérem, hogy dugd a fejed a homokba. Csináltam néhány évig, és bizony akkora fenékbe billentő rúgást kaptam a sorstól, hogy alig tértem magamhoz. Ugyanis az elbagatellizálás nem segít. Amit én kérek az egy kicsit pozitívabb lélekszemlélet. Vedd tudomásul, regisztráld a bajokat. Majd a fejedben kattogó, zajongó, hergelődésre kész folyamatokat cseréld ki, pozitívokra. Hogy ettől nem oldódnak meg az égető problémák? Elsőre lehet, hogy nem, de idővel könnyebb lesz cipelned a terhed. Próbáld ki! Nem kérem, hogy ezt mind elhidd nekem, tapasztald meg a saját bőrödön. Kezeskedem érted. Ha beleadsz apait anyait, menni fog!

A végére csak pár kérdés. Szerinted mi lenne akkor, ha én minden nap azon agyalnék, hogy orvosilag nekem már helyem sincs itt a Földön? Mi történne akkor, ha attól rettegnék, körmömet csontig rágva, hogy mikor zárul el, vagy épp durran szét az aortám? Vajon hol lennék most, ha szívem minden dobbanását összeszorítaná a kínzó kétség, hogy még meddig lehetek együtt Anyuval, Lilivel, a szeretteimmel?

Fotó: Kondor Tamás

Úgy hiszem tudod a válaszokat… Ezért tegyél meg nekem egy szívességet. Csak egyet. Próbálj meg változtatni, és őrülj meg velem!