Szép – nem szép

Fekete, fehér. Sötétség, világosság. Nappal, éjszaka. Dualitás. Vajon felismernénk a nappalt, ha nem borulna ránk nap, mint nap vaksötét éj? Vajon értékelnénk a világosságot, ha nem burkolna be minket újra, és újra a sötétség? Vajon a fehér minden színt magába foglaló szépsége nyilvánvaló lenne akkor, ha nem létezne fekete? S vajon olykor a nem szép, azaz a rút dolgok felemlegetése képes arra, hogy a fókuszt mégis csak a szép dolgokra helyezze? Szerintem igen! És szerintem néha ki kell mondani, mondogatni. Ez a dal pont ilyen. Kendőzetlen őszinteséggel.