“A Gazdinak úgy érzem érzékenyítést kell tartanom arról, hogy milyen is az a születésnapi ajándék! Bah! Szóval mit kérünk szülinapra? Mondjuk tortát, vagy egy finom ebédet, esetleg kézzel fogható ajándékot. Ugye? Ugye! Bah! Erre az én kétlábúm mit kért? Kőszegi túrázást. Na kérem! Múlt héten legyalogoltunk 11 kilométert és 130 akárhány méter emelkedőt a fent … Olvass tovább
“Vannak helyzetek, amikkel szembe kell nézni, legyőzni a démonokat és egyéb ilyen emberi bicepszugráltatós dolgok. De vannak olyan szituációk is, amik megoldhatóak másképpen is. Ezt a Mancsmentoromtól tanultam, és gazdiék most a héten alkalmazták immár másodjára. Köztudott tény, hogy én és a porszívó ellenségek vagyunk. Mert mit képzel ez a mozgó izé, hogy belegyalogol az … Olvass tovább
“Csahos társaim, Ti értitek mi megy kétlábú fronton? Én nem! Bah! Sokan emlegetnek holmi boldog nyulakat…. Küh! Elsőre ettől nagyon belelkesedtem, de jelentem egy árva nyúl sincs a környéken se boldog, se boldogtalan! Bah! Aztán ilyen fura színű tojásokat pisztergálnak. Én mondtam Gazdinak, hogy szerintem a kék, meg a zöld színű tojás romlott, ne egye … Olvass tovább
“A városunkban ma valami fura futós-mászós verseny van. Olyan éneklős a neve Sparta-ta-ta-tan. Bah! Úgyhogy hajnalban nekiindultunk a sétánknak, még mielőtt a kilométer, és akadályfalók megindulnak. Küh! Jelentem a tíz kilométeres távot én is teljesítettem! Bah! Az akadályokat messziről szemléltem csak, nem igazán értettem mik azok, de Gazdi úgy lelkesedett értük, mint egy gyerek. Jó … Olvass tovább
“Ami nálunk van az kész röhej! Bah! Gazdiék kitalálták, hogy pár napig böjtölnek, vagy mi a kutyafülét csinálnak. Szóval ez a flörtölés vagy mi nem tart sokáig annyira kb. tíz napig, ha bírják persze. Vuhaha! A menüt megkomponálni nem nagyon kell, mert valami japán ürge nyomán rizsből áll. Mondjuk ha Gazdi pálcikával állna neki biztosan … Olvass tovább
“Van egy fotel a szobában nálunk, ami Gazdi állítása szerint mindaddig az övé volt, amíg én el nem foglaltam. Küh! Na igen, a hangsúly itt a “volt”-on van. A lényeg, hogy azért kedves vagyok és megengedem Gazdinak, hogy velem üljön. Ő mostanában sokat ír, és nagyon boldog ettől, aminek amúgy én is örülök. De képzeljétek … Olvass tovább
“Az van, hogy tudjátok, aki eszik az…. itt mindenki egészítse ki a mondatot érzékenysége szerint. Bah! Mi négylábúak például ilyen kis cuki piramisokat termelünk. Ugye milyen cukik? Hát nem! Akkor nem, amikor a többi csahostárs gazdája nem szedi össze az elhagyott kupacot. És nehogy azt gondoljátok, hogy ilyen nincs! De van! Akkora határ aknákkal van … Olvass tovább
“Bah! Ma találkoztam egy nagyon fura külsejű kutyával. Két lába volt, azok is eléggé gizdák, és ha ezt én, a fő ropiláb mondom, akkor nekem elhihetitek a virgács-gizdaság nem ítélet, hanem tény. Aztán az orra furcsán hegyesnek tűnt, meg pirosnak, tuti olyasmibe ütötte bele, amibe nem kellett volna. És a legdurvább, hogy nem mellső lábai, … Olvass tovább
“Fú! A helyzet az, hogy én mindig is tudtam, hogy Gazdi eléggé állat. Egyrészt ugye vagyok én neki, mint “vadállat”. Másrészt a jobb alkarján ott figyel egy főnix. Most nem azért mondom, de a hamuba sült pogácsa kutya füle ehhez a tetováláshoz képest, de ám legyen. Neki sokat jelent a főnix, mint motívum. Hát jó! … Olvass tovább
“Én komolyan nem értelek titeket, embereket. Mit vagytok úgy oda a kajáért? Szagoltatok már félig lepisilt falevelet, vagy picit madárkakis fűszálat? Ugye, hogy nem! Na, pedig az tényleg mennyei! Jó, nem mondom a füstölt kolbász, szalonna illata tényleg csábító, de én simán ugrálok az uborkáért, meg a paprikáért is. De nem értem mit vannak úgy … Olvass tovább