“Bah! Ma találkoztam egy nagyon fura külsejű kutyával. Két lába volt, azok is eléggé gizdák, és ha ezt én, a fő ropiláb mondom, akkor nekem elhihetitek a virgács-gizdaság nem ítélet, hanem tény. Aztán az orra furcsán hegyesnek tűnt, meg pirosnak, tuti olyasmibe ütötte bele, amibe nem kellett volna. És a legdurvább, hogy nem mellső lábai, … Olvass tovább
“Fú! A helyzet az, hogy én mindig is tudtam, hogy Gazdi eléggé állat. Egyrészt ugye vagyok én neki, mint “vadállat”. Másrészt a jobb alkarján ott figyel egy főnix. Most nem azért mondom, de a hamuba sült pogácsa kutya füle ehhez a tetováláshoz képest, de ám legyen. Neki sokat jelent a főnix, mint motívum. Hát jó! … Olvass tovább
“Mentem az utcán. Büszkén, fenségesen – hívták már királynőinek is a vonulásomat. Mentem. Haladtam. Egyszer csak az egyik mellékutcában szerintetek mi történt? Bah! Ugatás! Egy, a hangja alapján nagytestű kutya bele mer szólni az én kifutókra való lejtésembe. Értitek ezt? Felháborító! Bah! Jól meg is ugattam! Nem baj, hogy a hangja alapján hússzor akkora volt, … Olvass tovább
“Ma beszólt nekem egy csibe! Bah! Gazdi Keresztszüleinél jártunk, ahol imádok lenni, van két szuperszonikus kanapé, amin szabad ide-oda bukfenceznem, mindig nagy szeretettel, mennyei illatokkal várnak minket! Küh! Ma is épp házi kenyér készült. Éppen a negyvenötödik bukfencem után pihentem, földig ért a nyelvem, amikor egyszer csak irdatlan csengés törte meg a viszonylagos csendet. Bah! … Olvass tovább