Nehéz meglátni abban az emberben a „testvért”, akit nem kedvelünk. Nehéz átlátni a harag, düh homályán. Nehéz elvonatkoztatni az egyéni sérelmektől, fájdalmaktól. De egyet sose felejtsünk el. Ugyanabból a tűzből származik a szikra, mely mindannyiunk szívében ég. Van, akinél halványabbnak tűnik, s van, akinél úgy érezni rég kihunyt a láng. Néha, azonban elég csak egy aprócska szikra, hogy hamuból éledjen újjá az olthatatlan tűz, a szeretet lángcsóvája!